Közvetítői eljárás (mediáció)

Bírósági eljárás előtt vagy akár közben is, amikor a felek nem tudnak közösen megegyezni egymással de hajlanak a békés megegyezésre, igénybe vehetik 3. külső, pártatlan személy (mediátor) segítségét. Más eljárásokkal ellentétben, mediációban senki sem dönt arról, hogy melyik félnek van igaza vagy melyik fél a hibás. A felek együttműködve igyekeznek megtalálni azt a konszenzuális megoldást, amellyel minden fél azonosulni tud.​

 

A közvetítői eljárás előnyei:

​

• Önkéntes - minden fél saját döntése által vezérelve vesz részt benne;

• Rugalmas - elindítható a bírósági eljárás előtt is és akár közben is. Bármikor megszakítható;

• Költséghatékony - egyenrangú más vitarendezési eljárásokkal, mint például a bírósági eljárás. Így kevesebb kiadással számolhatnak a felek;

• Biztonságos - maghatározott kereteket ad a vitarendezés folyamatának, ugyanakkor érzékenyen reagál a felek szükségleteire és a közöttük lévő kapcsolat minőségére;

• Gyors - a gyakorlat azt mutatja, hogy általában 3 együttes ülés elégséges ahhoz, hogy a felek megalkossák a konszenzuson alapuló megállapodást. A felek közösen vesznek részt a folyamatban, az ülések időben közel vannak egymáshoz;

• Folyamatorientált - elsősorban nem a megegyezésre fókuszál, hanem a felek szükségleteire, a bizalom és a békés kommunikáció felépítésére. A megállapodást nem célnak, hanem hozadéknak tekinti;

• Megbízható - a gyakorlat azt mutatja, hogy a felek szívesebben tartanak be olyan megállapodásokat, amelyekkel azonosulni tudnak. A mediáció szabad döntésen alapul, a felek együtt dolgozzák ki a megállapodást így a bíróségi döntéssel ellentétben nem érzik kényszernek annak betartását;

• Végrehajtható - a mediáció egyenrangú más vitarendezési eljárásokkal, a közös megegyezés hivatalos formát kap, amelyet a bíróság is elismer.

• Diszkrét - a résztvevő felek a mediátorral titoktartási megállapodást kötnek és vállalják, hogy az üléseken elhangzott információkat bizalmasan kezelik;

​